Kiállítások és konferenciák

MTA SZAB Székház, 2024. október 3–4.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének életreform kutatói Szegeden tartottak workshopot az MTA TABT Szegedi Akadémiai Bizottság Neveléstörténeti Munkabizottsága és a Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület szervezésében.

Kapcsolattartó: Dr. Pethő Villő főiskolai docens (SZTE Zene-és Művészettörténet Tanszék)

A workshop absztraktkötete itt érhető el.

Műcsarnok, 2018. október 6. – 2019. január 20.

A virtuális tárlatvezetés itt tekinthető meg.

A tárlat az „Reformpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok” című, a Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott projekt részeként jött létre, a Műcsarnok partnerségében.

Témavezető: Prof. Dr. Németh András

Projektasszisztens: Kempf Katalin

A kiállítás a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is virágzó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be. Az elnevezés (Lebensreform, life-style reform) azoknak a „fin de siècle” időszakában virágkorukat élő modernizációkritikai mozgalmaknak a nemzetközi összefoglaló elnevezése, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, valamint az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Ezek a mozgalmak (a kertváros-építő, földreform-, antialkoholista, továbbá vegetáriánus, természetgyógyászati, testkultúra-, illetve az ezekhez kapcsolódó különböző újvallásos, társadalomreformer és művészeti törekvések) ember és természet, ember és munka, ember és Isten kapcsolatát a „menekülés a városból” civilizációkritikai jelszavával összehangoló, sokszínű, gyakran egymással is vitázó együttesét alkotják. 

A Monarchia nagyvárosaiban – Bécsben, Prágában és Budapesten – ekkoriban megjelenő új értelmiség neves képviselői, fiatal írók, képzőművészek, zeneszerzők, filozófusok, természet- és társadalomtudósok gyakran maguk is követői, sőt terjesztői a korabeli divatos önreformtörekvéseknek, a vegetarianizmusnak, a természetgyógyászatnak, a testkultúra-mozgalomnak és az azokhoz kapcsolódó különböző ezoterikus, gnosztikus üdvtanoknak és társadalmi utópiáknak. Ebből kiindulva, a mozgalom különböző irányzatainak bemutatása mellett a kiállítás kitekint a kor alkotóművészeinek az életreform-mozgalmakhoz fűződő „rejtett”, eddig részben feltáratlan kapcsolatára is: egyrészt az irányzatok különféle közösségeiben, illetve szellemi, vallási, spirituális, társadalmi reformmozgalmaiban betöltött aktív szerepükre, másrészt az innen érkező hatásra, amely műveikben, életmódjukban és világfelfogásukban is megnyilvánult. A Műcsarnok kiállítása a magyar közönség elől eddig rejtett történeteket tár fel.

A 20. század első évtizedeiben virágkorukat élő életreform-mozgalmak eszmei és életviteli elemei később újra feltűnnek majd a „hatvannyolcas mozgalmak”, majd a „New Age” nyomán kibontakozó vallási, politikai, gazdasági reformelképzelésekben, valamint kortárs művészeti irányzatokban is. Ösztönzőleg hatottak többek között a szabad testmozgást biztosító, sportos öltözet népszerűvé válására, a fitneszmozgalom, a vegetáriánus étkezés, a biogazdálkodás és a reformkonyha, az ökológiai mozgalmak vagy a természetgyógyászat jelenkori szemléletére. De közvetett hatásuk tetten érhető a mai nyugati gondolkodásformák és hétköznapi életvezetési gyakorlatok számos elemében. Például a különböző keleti vallások és küzdősportok, az antropozófia és az ezotéria egyéb irányzatainak térhódításában, a kertvárosi és a természetközeli lakókörnyezet kialakításában, továbbá az egyenrangú kapcsolatokat hangsúlyozó közösségi élet és a gyermekközpontú nevelés mai megnyilvánulásaiban is.

A kiállítás az ELTE PPK Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoportjával és a Neveléstudományi Doktori Iskolával együttműködve jött létre.

A kiállítást Pressing Lajos pszichológus, jóga- és meditációs oktató nyitotta meg, ez alkalomból elhangzott laudációjának szövege itt érhető el.

A kiállításhoz kapcsolódóan szervezte meg a Magyar Waldorf Szövetség az első, Stuttgartban megnyílt Waldorf intézmény centenáriumának alkalmából a „Waldorf Nap” című rendezvényüket a Műcsarnokkal közösen.

A kiállítás másik fontos kísérőprogramja volt a Hamvas Béla Alapítvány társszervezésével megvalósult „Hamvas Béla nap” 2019. január 19-én, jógagyakorlatok, zene és felolvasások, vetítések és beszélgetések kíséretében – számos meghívott vendég közreműködésével.

A kiállítás kapcsán a Kontakt rádió Tárlatról Tárlatra című műsorának 2018. november 19-i adásában Győry Hedvig kérdezte Németh András főkurátort és Szegő Györgyöt, a Műcsarnok művészeti igazgatóját:

További médiamegjelenések:

  • Életreform és a művészetek: az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása és nemzetközi recepciója a 20. század első felében – tudományos szimpózium

Az online konferencia 2021. szeptember 10–11. között a Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület és az ELTE PPK szervezésében valósult meg. A rendezvény az Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) által támogatott „Életreform és a művészetek – az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása és nemzetközi recepciója a 20. század első felében” című kutatáshoz kapcsolódik. 

Köszöntőt mondott Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója és Prof. Dr. Németh András, a kutatás vezetője.

Németh András projektösszefoglalóját követően a konferencia két napján szó volt az életreform-motívumok előképeiről 19. századi női előadóművészek életútjának tükrében, a 20. század első felében jelentkező közösségi művészetről és közösségi művészeti alkotásokról, a mozdulatművészetről, Dienes Valéria misztériumjátékairól, Bartók Béla személyes és művészeti kapcsolathálójáról, az életreform-mozgalom hatásáról a Freinet-pedagógiára, a gyermeki idő és tér megjelenéséről Magyarországon.

A konferencia programja és absztraktjai itt érhetők el.

  • 5. ELTE Művészetpedagógiai Konferencia

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészetpedagógiai vándorkonferenciájának ötödik alkalmát a Pedagógiai és Pszichológiai Kar rendezte 2022. május 26–27. között.
A konferencia címe: A művészetpedagógia múltja és jelene – reformpedagógia, életreform, gyermekkultúra

A konferencia elnöke: Prof. Dr. Németh András

A konferencia társelnöke: Dr. Vincze Beatrix

A konferencia kötetének eléréséhez kattintson a fenti képre.

A kétnapos rendezvényen a játék-, a művészetpedagógia, a múzeumpedagógia, valamint a gyermek- és ifjúsági kultúra múltjával és jelenével, annak különböző területeivel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek, a hazai oktatási intézmények és múzeumok munkatársai, felsőoktatási intézmények művészeti, művészet- és múzeumpedagógiai témákkal foglalkozó kutatóit osztották meg kutatási eredményeiket, tapasztalataikat.

  • Életreform és a művészetek: kapcsolati hálók, nemzetközi recepciós hatások, misztikus újvallásos és okkult irányzatok hatása a 20. század első felében – tudományos szimpózium

A 2022. szeptember 16–18. között, Csopakon megtartott konferencia szervezői a Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület, az ELTE PPK Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoportja és a Neveléstudományi Doktori Iskola Elméleti-történeti Programja volt. A rendezvény kapcsolódik az MMA MMKI által támogatott „Életreform és a művészetek – az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása és nemzetközi recepciója a 20. század első felében” című kutatáshoz.

Témavezető: Prof. Dr. Németh András

Projektkoordinátorok: Dr. Vincze Beatrix, Kempf Katalin

A konferencia programja és absztraktjai itt érhetők el.