Kutatás

  • Életreform és a művészetek – az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása és nemzetközi recepciója a 20. század első felében

A kutatás fő támogatója: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI)

Időtartam: 2021–2024

Témavezető: Prof. Dr. Németh András

Projektkoordinátorok: Dr. Vincze Beatrix, Kempf Katalin

A projekt leírása:

A kutatás célja: A korábbi részkutatások elmélyítése mellett az 1930-1940-es évek magyarországi társadalmi és szűkebb értelemben vett pedagógiai intézményesülési folyamatainak újabb mintáit, korábbi elemeinek továbbélését vizsgáltuk, és elemzően feltártuk, áttekintettük azok hatását a pedagógiai reformfolyamatok alakulására. Ennek során a nemzetközi térbe helyezett kutatási horizont segítségével az életreform közép-európai recepciójának kritikai szempontú összehasonlító elemzése, valamint a korszak életreformban gyökerező társadalmi és pedagógiai reformjainak, illetve a magyar társadalomban is kibontakozó, különböző irányultságú életreform-ideológiák szélsőséges megnyilvánulásainak (pl. fajelmélet, antiszemitizmus) differenciált elemzése történt meg.
Az eddigi kutatások fényében megállapítható, hogy az 1930-as években a hazai életreform-mozgalmak „emancipációjának” új szakasza kezdődött: a) szellemi elemeik egyre szélesebb körben váltak elfogadottá a társadalomban, beépültek a mindennapi élet szellemi elemeibe, b) főbb elemeik beépültek a korszak társadalmi, művészeti, pedagógiai és gazdasági reformmozgalmainak diskurzusaiba, politikai ideológiáiba, c) láthatóvá váltak a korszak szellemi, tudományos és művészeti elitjét összekötő hazai és nemzetközi kapcsolathálókban.

A projekthez kapcsolódó intézmények és szakmai közösségek:

A projekt keretében megvalósult rendezvények (bővebben lásd a Kiállítások és konferenciák, illetve a Tanulmányutak menüpontban):

  • Életreform és a művészetek: az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása és nemzetközi recepciója a 20. század első felében – tudományos szimpózium (2021. szeptember 10–11., online)
  • Életreform és a művészetek: kapcsolati hálók, nemzetközi recepciós hatások, misztikus újvallásos és okkult irányzatok hatása a 20. század első felében – tudományos szimpózium (2022. szeptember 16–18., Csopak)
  • Szakmai kirándulás (2024. május 27–28., Bécs)

Médiamegjelenések:

A projekt zárásaként a L’Harmattan Kiadó gondozásában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának teljes körű támogatásával jelent meg 2025 áprilisában az Életreform-mozgalmak, pedagógiai és művészeti reformtörekvések a 20. század első felében: vallásos és okkult hatások nemzetközi recepciója című kötet, amelyet Pethő Villő, Polyák Zsuzsanna és Vincze Beatrix szerkesztett.

A kötet tanulmányai:

Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézettel és a Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoporttal közös szervezésében 2025. április 25-én mutattuk be a kötetet az egyetem Kazinczy utcai épületében.

  • Reformpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok

A kutatás fő támogatója: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), OTKA K 111833

Időtartam: 2015–2019

Témavezető: Prof. Dr. Németh András

Projektasszisztens: Kempf Katalin

További résztvevők: Boreczky Elemérné, Czabaji Horváth Attila, Fenyves Márk, Mikonya György, Mizerák Katalin, Pethő Villő, Pirka Veronika, Pukánszky Béla, Szabó Zoltán András, Szarka Emese, Tímárné dr. Szabó Júlia, Vincze Beatrix

A projekt leírása:

A reformpedagógia és az életreform-mozgalmak kapcsolatával foglalkozó kutatás témájában, valamint a pedagógia-, művelődés-, illetve társadalomtörténeti szempontok komplex egységének megragadására törekvő megközelítésmódjában nemzetközi téren is újszerű kezdeményezésnek számít. Kapcsolódik azokhoz az 1990-es években kezdődő társadalomtörténeti orientációjú, elsősorban német és angol-amerikai kutatásokhoz, amelyek a modernizáció folyamatait vizsgálva feltárják azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek keretében megjelennek a 19. század végére Európa nyugati régiójában és az Egyesült Államokban egyre dinamikusabban kiteljesedő modernizáció ellenes – a korszak művészeti és szellemi-filozófiai áramlataiban is erőteljes civilizációkritikai mozgalmak.

A projekthez kapcsolódó intézmények és szakmai közösségek:

A projekt résztémái:

1. Életreform gyökerű spirituális megújulási mozgalmak, vallási közösségek hazai intézményesülése a harmincas években, tevékenységük főbb elemi, kommunikációs formái és vallási spirituális gyakorlata, azok pedagógiai recepciója. Vezető kutató: Prof. Dr. Németh András. A kutatásban résztvevő  doktorandusz hallgatók: Amati Gergely, Berzsenyi Emese, Balogh Brigitta, Balogh Janka, Földiné Irtl Melinda, Komár Lajos, Nagy Andrea.

2.  Életreform gyökerű tánc- és mozdulatművészeti és néptánc mozgalmak, táncpedagógiai törekvések intézményesülése a harmincas-negyvenes években. Vezető kutató: Prof. Dr. Boreczky Ágnes. A kutatásban részvevő  kutató: Dr. Mizerák Katalin, doktorandusz hallgatók: Földesi Renáta, Fenyves Márk, Balogh Janka.

3. Kodály Zoltán korabeli munkássága és a személye köré szerveződő zenepedagógiai mozgalmak. Vezető kutató: Prof. Dr. Pukánszky Béla. A kutatásba résztvevő zenészi és pedagógiai kompetenciával egyaránt rendelkező további kutatók: Dr. Pethő Villő posztdoktor kutató, Sófalvi Emese doktorandusz hallgató.

4. Németh László munkássága és a személye köré szerveződő pedagógiai alapokon nyugvó népi tehetségmentő törekvések. Vezető kutató: Dr. Vincze Beatrix, Balog Beáta, Szente Dorina doktorandusz hallgatók

5. Az életreform gyökerű játék- és gyermekkultúra intézményesülése a harmincas években. Vezető kutató: Dr. Tímárné Dr. Szabó Júlia, kapcsolódó doktorandusz hallgató: Szeivolt Katalin, Hársvölgyi Virág

6. Az életreform és reformpedagógia elemeinek intézményesülési folyamatai azok megjelenése a korszak releváns folyóirataiban és a mindennapok iskolai gyakorlatában, különös tekintettel az Új Iskolára. Vezető kutató: Dr. Mikonya György. A kutatáshoz kapcsolódó posztdoktor kutató: Dr. Pirka Veronika, Kiss Hajnalka doktorandusz hallgató.

A kutatások eredményei:

A projekt a korábbi OTKA kutatásokra alapozva az életreform mozgalmak és a reformpedagógia kapcsolatának az 1930-1940-es években bekövetkező társadalmi, illetve szűkebb értelemben vett pedagógiai intézményesülési folyamatait vizsgálta. A hazai és külföldi szakértők, doktori hallgatók, posztdoktor kutatók együttműködésének főbb területei: 1. Életreform közösségek és újvallásos mozgalmak (vegetarianizmus, természetgyógyászat, testkultúra) intézményesülése, főbb tevékenységei, kommunikációs és spirituális formái. 2. Az életreform gyökerű tánc- és mozdulatművészeti és táncpedagógiai törekvések intézményesülése a harmincas-negyvenes években. 3. Kodály Zoltán munkássága és a személye köré szerveződő zenepedagógiai mozgalmak. 4. Németh László és a köré szerveződő „harmadik utas” illetve népi tehetségmentő törekvések. 5. Az életreform gyökerű játék- és gyermekkultúra intézményesülése a harmincas években. 6. Az életreform és reformpedagógia kapcsolata, intézményesülése, hatása a korszak releváns pedagógiai eszméire és iskolai gyakorlatára. A kutatás eredményei számos hazai és nemzetközi tudományos szakmai rendezvény keretében, 8 monográfia és közel 150 tudományos, többségében angol nyelvű közlemény formájában kerültek a szakmai nyilvánosság elé. 2008 októberétől a kutatás eredményeinek felhasználásával került megrendezésre az a Rejtett történetek című kiállítás a Műcsarnokban, amely Magyarországon először mutatta be az életreform mozgalmak és a korabeli művészetek kapcsolatát.

A projekt keretében született produktumok:

  • 8 monografikus munka:

1. Vincze, B., Kempf, K., & Németh, A. (2020) (Eds). Hidden Stories. Life Reform Movements and the Art. Peter Lang Publisher. https://doi.org/10.3726/b16794

2. Kempf, K., Vincze, B., & Németh, A. (2020) (Eds.). Az életreform és a művészetek. Műcsarnok; Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület. [Kapcsolódó recenzió: Körtvélyesi, F. (2021). Az életreform napvilágra került történetei. Új Pedagógiai Szemle, 71(3–4), 131–135.]

3. Kempf, K., Vincze, B., & Németh, A. (2019) (Eds.). Hidden Stories/Verborgene Geschichten/Rejtett történetek, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem (2019) , 60 p. ISBN: 9789636939199, 2019

4. Vincze, B. (2019). Harmadikutas pedagógiai és életreform törekvések. Utópia vagy valóság: Németh László Kert-Magyarországa. Habilitációs dolgozat. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

5. Földesi, R. (2019). Pető András életpályája: a konduktív pedagógiához vezető út (1911–1967). Doktori (PhD) disszertáció. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.15476/ELTE.2019.118

6. Németh, A., & Skiera, E. (2018) (Eds.). Rejtett történetek. Az életreform mozgalmak és a művészetek. Műcsarnok.

7. Boreczky, Á., & Vincze, B. (2018) (Eds.). Reformpedagógia és életreform – recepciós tendenciák, intézményesülési folyamatok. Gondolat Kiadó.

8. Németh, A., & Vincze, B. (2017) (Eds.). Továbbélő utópiák – magyar életreform-törekvések és nemzetközi recepciós hatások. Gondolat Kiadó.

  • 61 könyvfejezet és folyóiratban megjelenő tanulmány (lásd a Közleményjegyzéket pályázat adatlapján)
  • Kiállítások:

Németh András és munkatársai: Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a
művészetek. Műcsarnok Kiállítás, 2018. október 6. – 2019. január 20.

  • Életreform mozgalmak és a reformpedagógia

A kutatás fő támogatója: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), OTKA K 68484

Időtartam: 2007–2013

Témavezető: Prof. Dr. Németh András

További résztvevők: Boreczky Elemérné, Mikonya György, Pukánszky Béla, Tímárné dr. Szabó Júlia

A projekt leírása:

A kutatás a reformpedagógia sajátos irányzatainak és a századforduló jellegzetes kultúrkritikai elemein alapuló életreform-mozgalmainak kapcsolatát vizsgálja. Egy most lezáruló OTKA kutatás folytatásaiként a életreform törekvéseknek az 1920-as években bekövetkező „emancipációs” (elfogadott életforma, illetve mentalitáselemmé válásának), illetve az ebben az időben megfigyelhető szemléletváltásának és azok pedagógiai recepciójának folyamatait kívánja megragadni. A tervezett kutatás mind témáját, mind pedig az abban megnyilvánuló – a pedagógia-, művelődés-, illetve társadalomtörténeti szempontok komplex egységben történő értelmezésére irányuló – törekvés jellegét tekintve, nemzetközi téren is újszerű megközelítésnek számít. A kutatás keretében vizsgáljuk 1. a reformmozgalmak válaszai a születőben lévő fogyasztói társadalom kihívásaira, különös tekintettel a gyermek, mint fogyasztó megjelenésének problematikájára 2. Az életreform-mozgalmak szellemiségének pedagógiai törekvéseinek továbbélése és szemléletváltásának folyamatai a húszas harmincas évek Magyarországán (a gödöllői művésztelep, Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója, új táncpedagógiai törekvések, a különböző népi ihletési társadalmi reformmozgalmak pedagógiai vonatkozásait, 3. Az életreform-mozgalmak recepcióját és hatását a hazai pedagógiai nyilvánosság alakulására, 4. Az életreform-mozgalmak és a korabeli hazai reformiskolák kapcsolatát, az életreform iskolai recepciójának folyamatait 5. Az életreform és reformpedagógia intézményesülését a hazai tanárképzésben

A projekthez kapcsolódó intézmények és szakmai közösségek:

  • Életreform mozgalmak és a reformpedagógia

A kutatás fő támogatója: Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), OTKA K 37337

Időtartam: 2002–2006

Témavezető: Dr. Mikonya György

További résztvevők: Ehrenhard Skiera, Kiss Endre, Németh András, Pronczynsky Andreas, Pukánszky Béla

A projekt leírása:

Az „Életreform mozgalmak és a reformpedagógia” című 2002-ben kezdődött – hosszabbítással együtt 5 éves futamidejű pályázat – célja az volt, hogy tágabb nemzetközi társadalomtörténeti kontextusba helyezve, interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja a különböző életreform mozgalmak és a reformpedagógiai irányzatok kapcsolódását. A kutatás alapfeltevése az volt, hogy a XIX. század második felétől kezdődően Európa-szerte megjelenő egyéni önmegvalósítási törekvések olyan sok-összetevős koherens rendszerré szerveződnek, amelyek hatással vannak a szocializációra, hatásai megjelennek a mindennapi életben és az iskolai és iskolán kívüli nevelési-oktatási helyzetekben. A projekt kezdeti célja e mozgalmak leírását és legfontosabb képviselőik munkásságának feltárását jelentette. Ennek részeként sor került a lakás-öltözködési és életmódreformok, a táplálkozási szokások radikális vagy enyhébb átalakítására törekvő irányzatok, az antialkoholista-mozgalmak, a testkultúra fejlesztésére koncentráló, a természet és környezetvédelmi, valamint a természetgyógyászati irányzatok vizsgálatára. A szinte végtelennek tetsző felsorolás kiegészíthető még a teozófiai, spiritualista és okkultista csoportosulások sokféle változatával.

A projekthez kapcsolódó intézmények és szakmai közösségek: